Vissza emlékezés… Márk

Hola! Meg is érkeztem a következő résszel :) Ebben a részben a következőben egy kicsit visszamentem az időbe...Remélem tetszik az új háttér:)
Következő rész 6 komment után jön... Puszi mindenkinek és további kitartás... itt a tavasz :)
Xxx Besos Eli and Abi
Ui.: Hallgassátok közben ezt..főleg aki tud angolul ( Moments - Pillanatok )

Hallgassátok Ezt... ! (katt)

Márk...
13 éve már, hogy itt lakunk magyarországban. Mikor ideköltöztünk alig beszéltük Illuziával a magyar nyelvet, csak az alapokat amit apukánktól tanultunk meg kint mexikóban...

Kiscsoport
-Muszáj oviba mennünk? - lógtunk anyu karján Illuval.
- Igen, minden gyereknek mennei kell - szorította meg a kezünket.
- Ha muszáj akkor muszáj. - nézett rám Illu.
-Jó- jó, de nem fognak kiröhögni meg kiközösíteni mert én nem babázok? - kérdeztem félénken anyura.
- Nem, nem fognak - engedte el a kezem és benyitott a zöld csoportba. - jónapot kívánok, hoztam két tündérkét. - húzott az óvonénihez, aki kosolyogva leguggolt hozzánk.
- Jaj, és még milyen szép tündérkék! - mért fel minket kedvesen. - pont két jel maradt nektek - nyújtott nekünk egy egy kis zöld vászon táskát nekem és Illunak.
- Köszönjük, és most ha nem baj nekem mennem kéne dolgozni. - engedte el a kezünket anyu.
- Jó nyugodtan menjen majd játszunk valami jó játékot kint, - köszönt el anyutól az óvonéni. - szerettek kint játszani lányok? - kérdezte kedvesen.
- Igen! - vágtuk rá egyszerre Illuval.
- Na annak örúlök akkor - egyenesedet ki - gyerekek vegyétek a pulcsitokat, kimegyünk játszani.
Kint...
- Bella! Nézd ott van egy babakocsi! - mutat egy szőke hajú kislányra.
-Tényleg, nyugodtan menj. - engedtem el az idáig fogott kezét. - én majd találok egy kocsit - vonogattam a válam.
Sosem szerettem babázni ellentétben Illuval, ezért általában külön játszottunk. Ő babázott én meg fociztam vagy a kocsijaimmal játszottam.
- Biztos? - állt elém.
- Igen. - válaszoltam.
Elindultam az ellenkező irányba ahol a fiúk fociztak. Amikor odaértem félénken megszolítottam az egyiket.
- Szia... Játszhatok veletek? - kérdeztem.
- Mit? - kérdezi fura fejjel. Mire én csak a labdára mutatok.
- Hát focit. Mi mást - kuncogtam egyet.
- Te?! De te lány vagy! Menj játszál a babákkal. - mutatot egy lány csoportra . Mire én csak elhúztam a szám.
- De én nem szeretek babázni!
- Héj mi az Levi? - futott hozzánk egy szőke hajú fiú. - Hátte, kivagy? - kérdezi.
- Isabella vagyok és focizni szeretnék, nem babázni focizni... - hangsúlyoztam a foci szót.
- És mi a probléma? - nézett Levire.
- Ő lány! - mutatott rám mint valami szellemre.
- És? - húzta fel a szemöldökét. - Mindegy - legyintett Levire nézve. - gyere, lehetsz támadó a mi csapatunkban, ne foglalkozz Levivel, mindig ilyen. - mosolygott rám bíztatóan.
- Oké! - indultam utána. - És te ki vagy?
- Márk! - tapsolt kettőt. - Srácok ő itt Isabella, velünk focizik, kezdhetjük.
Focizás után ( mi nyertünk) bementünk.
- Jót szórakoztatok tündérkéim? - kérdezte tőlünk az óvonéni.
- Igen tök jó volt. - válaszoltam boldogan a kérdésére.
- Igen tök jó volt! Megismertem az új barátnőnet Emmát. - mutatott a szőke hajú lányra.
- Babáztatok? - tőlünk az óvonéni.
- Én igen, de Bella nem szeret babázni, ő focizott a fiúkkal. - mesélt Illu.
- Tényleg nem szeretek babázni de focizni viszont nagyon! És tök jó barátok lettünk Márkkal.
- Tényleg - kuncogott az óvonéni. - tudtátok, hogy Márk és Emma unokatestvérek, de olyan mintha testvérek lennének. - mosolygott.
- Nem.
- Igen. - mondta egy időben velem Illu. - nekem mesélte Emma, hogy Márk jedves és jó fej. - nézett rám mosolyogva Illu.
- Igen nagyon jó fej Márk...- mondtam.
Így ismertem meg Márkot...

4. Osztály
- Ti hova jelentekeztetek? - kérdeztem Márkot, Emmát és Illut a lépcsőn üllve.
- Mi jelentkezni kellet mire, hova, mivan? - kapkodta a fejét Márk.
- Hát te teljesen meg vagy zakkanva! - huzogatta a kezet Emma az arca előtt.
- Jah, hogy a suli... - húzta el a száját. - Ne beszéljünk még erről me ha máshova vesznek fel mint Bellát kinyifanok, amúgy is, mekkora hülyeség, hogy ebben a suliban nincs felső tagozat, 5,6... - püfögött.
- Igaz - mosolyogtam keserűen.
- De biztos, hogy mind a négyen együtt maradunk. - pattant fel Illu. - elválaszthatatlanok vagyunk. - nézett a távolba.
- Ja elválaszthatatlanok - pattant le mellé szőke hajú barátnője.
- Ja azok - hagytam rájuk a bámulást és megfogtam Márk kezét. - Jössz focizni?
- Persze, verjük meg őket! - pacsizott velem egyett...
- A felvételiről meg aggódhatunk később. - mondtam Márknak halkan...

5 év múlva...
1. gimis

( A felvételi mind a négyünknek sikerült, így együtt mentünk a Szent Endrei Gimibe . Ahol sok minden várt ránk)

- Hello csajszikám! - ugrott a nyakamba a kis szeleburdi barátnőm.
Liza Hornos: gólyatáborban ismerkedtünk meg ötödikben,azóta a legjobb barátom Márk mellett. Teljesen különbözik az izlésünk, talán ezért vonzzuk egymást... :)
- Hello! - Próbáltam magamat megtartani, de szokásomhoz híven elestem... Volna, ha Márk meg nem fogja a karom.
-Huh, köszönöm. - szorítottam meg a kezét és a szemébe néztem.
Körübelül két percig álhattunk így, mélyen egymás szemébe nézve. Előtte is éreztem ezt az érzést Márknál...de azok csak pillanatok voltak, érintések... Ez az érintés, fogás, sokkal erőteljesebb volt. Minden megszűnt körülöttünk csak mi ketten voltunk. Gyönyörű kék szemei csak úgy csillogtak, és...
- Meddig akarjátok folytatni mert már kb 2perce itt állok melletettek, Hmm? - húzta fel a szemöldökét Lizi.
Köztudott, hogy Márk és Lizi sosem bírták teljesen egymást.
- Mit? - kapkodta a fejét Márk és úgy csináltunk mintha az előbb semmi sem történt volna…semmi.
- Aha persze. Tudod Márk mindig jól hazudtál ami elég rossz tulajdonság az én szememben, de már kezdelek kiismerni, vagy egyre bénább vagy. - húzta száját egy gúnyos mosolyra a száját Liz.
- Álmodozd arébb magad. - lökdöste Márk barátnőmet az osztályunk felé.
Mikor beléptünk a szokásos ricsaj fogadott.Ledobtam magam a padomra és vártam, hogy elkezdődjön az óra de még volt két perc. Megfordultam, hogy megnézzem ott van-e szeretett tesóm, Illuzia. Persze, hogy ott volt.
-Illu beszélnünk kell! - szorítottam meg a kezét kicsit.
-Jó lökjed! - mosolygott bíztatóan és letette a kezében lévő tollat az asztalra.
- Segítened kéne...- húztam el a számat.
- Jó segítek de neked is segítened kéne. Tudod van az a pasi judón...
- Illuzia... - néztem rá könyörögve mert már nagyon kivoltam, ezektől az érzelmektől...