The beginning

Ime az első rész remélem tetszik.ne ijedjetek meg! nem ilyen rövid lesz!következő rész kövi héten!

Ilka szemszöge:
Fellépek a repülőre.Annyira izgulok!Végre valahára megvalósul az álmom!...azaz álmunk, az egész család álma.Már hallom az induló motorokat!1...2...3...és Felszállás!Mint egy örökké valóság. Mikor èrkezünk meg?! Végül mégis leszálltunk.Lábam már Mexikó területét éri.Megérkeztem!Az egész olyan mint egy álom.Egy csodaszép álom
-Csrrrr csrrr- mert az is szuper.Pedig annyira jó és élethű volt!Vissza akarok aludni!Ilu (az egyik nővérem) mindig egy másik szobában hagyja a telóját.Egy év ameddig leállítja :(
-Illúzia!Most kapcsold ki azt a *sípolós* telefonodat!Hányszor akarod még ezt eljátszani?!-na igen Lala a másik ébresztő (csak ő ezt nem veszi észre -.-)-Amúgy is van még 2 perc alvás idő!-Csrrr csrrr
-De izé nem találom.Eltűnt!Hu lehet, hogy elrabolták az űrlények!Állítólag imádják a kütyüket.-ó igen és ezt még nem említettem.Nővérem (elvileg 17éves) hisz az űrlényekben meg az ilyen mindenféle misztikus lényben! :D totál kész nem?
-Na én mentem öltözni.-mondtam és ott hagytam nővéreimet (akik ráadásul ikrek).
Amikor leértem a lépcső aljára megcsapott a palacsinta jellegzetes illata, mélyen beszívtam illatát.Egyszerűen imádom! (azért a popcornnál nem jobb, azt jobban szeretem) Persze anyu ezt nem hagyja annyibban.Megtöri a meghitt pillanatomat. :(
-Mi tartott eddig?Kihült a palacsinta-eközben lejött Lala és Ilu és Bellácskám(Lala) hányszor mondjam, hogy nem kiabáluk reggel?Főleg nem a hugoddal-Ilu helyeslően bólint.
-Anya!Ő nem a hugom! Jézus! ikrek vagyunk!rémlik?, és még, hogy te szültél meg minket!
-Oké oké de akkor se kiabálunk.Apátok még alszik.
-Igen Lala.Ilyet csinálni főleg reggel, nagyon csúnya dolog.
-Ilu te se beszélj!Neked is hányszor mondjam, hogy mindig hord magadnál a telefonodat.
-Ó-ó elkésünk!Megint!mennyi már az idő?-kérdezte Ilu, hogy kikerülje a büntit.
Gyorsan felvettem a kabim és cipőm, gyorsan fogat mostam. (csak hogy tiszta legyen, hogy külön suliba járunk) Már kiléptem az ajtón.De anyu megállított (hál Isten!)
-El ne feledd a tízóraid!-hogy is felejthettem el???Anyum mindig tacot csomagol csak hogy legyen egy kis Mexikói feeling :)
Belépek a suliba, már rohannék is be a termembe nehogy elkapjon a portás(utál engem)de elkapott.
-Ez bizony beírás.Így jár aki nem ér ide időben.-olyan gonosz!és az a kárörvendő mosoly az arcán, felháboritó!ja és egyszer megkérdeztem, hogy utál-e engem erre azt mondta hogy (idézek):,,felforgatod a suli rendjét"...