Isabella szemszöge:
-Wááá! - ugrott a nyakamba Illuzia. - Korizni fogunk!-nézett a fiúkra csillogó tekintettel.
-Hahaha!-kezdett el kacagni Richi, mire Pedro dörzsölni kezdte a tarkóját.
-Ugye tudtok korizni?-kérdeztem kétségbe esetten.
-Persze, hogy tudok!-mosolygott Richi.
-De én kevésbe- vigyorgott szégyenében Pedro.
-Áh az nem baj, majd Bella megtanít.-mosolygott bíztatóan Illu rá.
-He?!-hőkölt hátra Pedro.
-Ezt a fejet! Nyugi, Ilkát is én tanítottam!
-Ki az az Ilka? -bandzsított, amin elmosolyodtam.
-A hugunk 9 éves... Na de akkor megpróbálod, vagy beszari vagy és végig a padon fogsz ülni?-Na, erre a mondatomra megtántorodott.
-Még jó, hogy megprobálom!-és elindult a pálya felé, mire mi csak röhögve utána futottunk.
Béreltünk négy pár korit, felvettük és kisiklottunk a pályára, ami teljesen üres volt! Ez az!
-Hát ez meg, hogy?-kérdezte Illu-Az egész pálya a miénk!
-Whoo-Hoo! -üvöltöttem.-Na, feljössz?
-Ááá... elég veszélyesnek tűnik...-nézte a jeget Pedro.
-Na gyere, ne félj! - nyújtottam a kezem, amit bár hezitálva, de megfogott.-Látod, ez nem is olyan nehéz.-néztem a szemébe... Eddig nem is vettem észre, hogy milyen gyönyörű szeme van...
-Gyönyörű szemed van!-dadogtam.
-Bella, ugye?..bocsi még nem tudlak titeket megkülönböztetni.
-Igen, Bella.
-Neked nem csak a szemed gyönyörű, hanem mindened!-mondta, mire én elpirultam. -A piros is jól áll neked! -cukkolt.
-Neked meg tudod mi állna jól?-kerdeztem miközben megállítottam.-A lilás-kék.-Elengedtem a kezét, és taslira suhintottam a kezem, de arca elött egy centire megállítottam.
-Csak hülyéskedtem!-röhögtem-áh... látnod kéne a fejed!!!
-hahha... Fúú, nagyon megijesztettél.-mondta még mindig sokkban.
-Bella!-kiabált a pálya másik oldaláról Illu.-Wááá nem fogod elhinni! Tudod kik jönnek jövö hét csütörtökön? Massimo és Georg!- miközben beszélt, hozzánk korizott.
-Igen?! Wááá-ugráltunk mind a ketten.
-Bellus! Ááá-kapta el a hátam Pedro, s magára rántott.
-Jól vagy? Mert én igen, mivel én estem rád, vagyis puhára.
-Aha...-állítottam fel.-bocsi,
Hogy magamra húztalak. Meg, hogy ha nem te vagy Bella.-mosolygot kipirultan-de már tudom ,hogy te vagy az.
-Honnan?-kérdeztem meglepetten-mert másnak legalább egy évébe telik megkülönböztettni minket...neked meg egy fél nap elég idő volt?
-1. Rajtad Bellus sárga sál van , Illunak meg mintás...-mondta mindentutóan.
-Jah tényleg!-csaptam a kezem a homlokomra, ami miatt seggre estem.
-Jaj Bella csak te lehetsz ilyen ügyetlen.-húzott fel Illu Pedróval.Ezen még sokat röhögtünk mivel Richi pont akkor vett minket az iPhonjával és többször is végig néztük,vissza fele mikor a kisbolt felé igyekeztünk...
A kisbolt elött:
-Nagyon köszönjük , hogy így megmutattátok ezt a kis várost-mosolyogtak
-nagyon szívesen-öleltük meg Illuval a fiúkat.
-Egy utolsó kérdésem lenne.-fonta össze a karjait Pedro.-melyik suliba jártok?, a Szent Endrei Gimibe vagy a Fenyvesi Györgybe?
-A Szent Endreibe-mosolyogtam.
-Ahova ti is járni fogtok ugye?-kérdezte Illu.
-Igen , és örülünk-nézett Richi Pedrora-hogy már lesznek ismerős arcok...amik ugyanojan gyönyörűek-bókolt Richi amibe Illu belepirult én erre csak nevetve hátbanveregettem.
-És nem csak egy suliba ,hanem egy osztályba is fogunk járni. - mondtam
-Tényleg?-kérdezték egyszerre.
-Igen...csak vigyázatok mert a csajok már startolnak a barátnőposztra-irigykedett előre is Illukám.
-Akkor majd vigyázni fogunk-mondta Pedro. - Na akkor sziasztok majd...suliban találkozunk.
-Sziasztok-integettünk Illuval mert már elindultunk haza felé.
Másnap...
-Hallo?-szólt bele osztályfönökünk a vonal másik végén.
-Hallo.Kinga tanárnő mi vagyunk Isabella és Illuzia-mondtam - elnézést , hogy szombaton zavarjuk csak lenne egy vagyis két kérdésünk...
-Igen mi lenne az?-szólt bele unottan.
-Tudjuk , hogy két új osztálytársunk van ... És mi már megismerkedtünk velük , de az egy másik sztori...
-A lényeget- vágott a szavamba nem éppen kedvesen.
-Szóval arra gondoltunk , hogy mivel úgy is most lesz ültetés ültethetné a fiúkat mellénk , hogy segítsünk nekik...
-És más nem tudna segiteni nekik.- vágott már megint a szavamba, mire Illu lökdösni kezdett, hogy találjak valami jó érvett amivel megtudnám győzni a tanárt.
-Tanárnő most nem azért mondom , hogy a többieket kritizáljam...de mi már ismerjük őket így nem zavarnánk az éppen tanító tanárt , hogy pofátlanul végig dumáljuk az óráját ,azzal hogy megismerkedünk ezáltal hangosak vagyunk és megzavarjuk.
-Aha , gondoltam , hogy valamilyen frappáns megoldással jössz majd Isabella Holly. Igazad van de még meggondolom ha meg nem akkor is találok valami jó helyet nektek.-beszélt gúnyosan. - Akkor sziasztok.
-További jóhétvéget! - Monduk Illuval de már lerekta, vagyis lecsapta.
Hétfő...
Amikor felkelten a fürdőszoba hűvös padlóján találtam magam, amit eléggé furcsáltam, egy-két perc gondolkozás után feltápászkodtan és lementem a főldszintre.Lent a nappaliban nem találtam senkit, de nem törôdtem vele. -Várjunk ez furcsa, általában itt zajlik az élet rendesen! Ooops asszem hétfô van????? És mindenki elment?! -gyorsan bekanalaztam a zabpelyhemet, felkaptam a tatyóm és már rohantam ki az ajtón.Útközben megnéztem az órámat 7:55...Pff.Gyorsan felbaktattam a lépcsőn a termünk felé, és közben azon gondolkoztam , hogy hogyan kerültem a fürdőszobába reggel.
-Csrrrrbdjdnfrrrrrr.
Most csengettek be. Idegesen berontottam, és kétségbe esve kerestem szememmel Illut. aztán valaki megszólított.
- Illuzia vagy tudom is én ki! szíveskedne leülni a helyére?- Az ajtó kicsapódott, amint Illuzia idegesen rohant be és a telefonját nyomogatta.
-Illu!-kiálltottam rá!-Miért nem ébresztettél fel?!
-Isabella?-nézett fel a telójából és elkezdett felém rohanni. - Hol voltál?Miért nem szóltál? - hadarta el a kérdéseit, amit egyáltalán nem értettem.
-Mi van? - teljesen össze voltam zavarodva.
-Reggel nem voltál mellettem amikor felkeltem kerestelek de nem találtalak azt hittem , hogy ma hamarabb akarsz a suliba érni... - mosolygott rám bizalmasan. - ezért nem izgattam fel magam és utánad jöttem csak , hogy nem voltál itt...-hadarta -és tökre bepánikoltam!. - ölelt meg.
- Aha... Hát amikor felkeltem a fürdőszoba padlóján feküdtem.
-khm khm! Rocháék! NE húzzák ki a gyufát, mert rosszban leszünk.- szólt ránk a magyar tanár, kis híján ordítva. Gyorsan kerestünk egy szabad helyet ahova leülhetnénk…eszembe jutottak a fiúk, azt hittem ma már jönnek suliba. Óra közepén be is csörtettek: az ofő és az említettek.
- A tanárúr megbocsát egy percre?- kérdezte az ofőnk. Amire bekiáltotta Viki:
(Viki:

-Naná! Aww És kik ezek a cukor falat pasik? - Húzta lejjebb egy kicsit a pólóját Viki...